Szent Iván napjához köthető növények a néphit világában

Június 21. a leghosszabb nappal és a legrövidebb éjszaka ideje. Ám Szent Iván éjszakája június 24-ére esik. Nézzünk néhány növényekhez köthető hiedelmet, amely erre a napra érvényes. Először is Szent Iván napja vetőnap, ilyenkor vethető az őszi répa és retek.

Lássuk a továbbiakat:

Almához, cseresznyéhez köthető szokások

Szeged egyes városrészeiben a 20. század elején még szokás volt, hogy gyerekek járták az utcát, így kiabálva: „Hintsék kendtök almát, ha nem: pedig hajmát!” A háziak a kerítésen át az ünnepre érő szentiváni almát, egyéb gyümölcsöt vagy aprópénzt dobtak ki. A szokás egyik magyarázata szerint a kiszórt almával a család elhunyt gyermekeit vendégelik meg. Az ünnepen a hajdúdorogi, büdszentmihályi görög katolikusok János almáját osztják szét a gyerekek között. A szentiváni alma nyári érésű, zöldes színű, savanykás ízű.

Az a lány, aki nem evett e napig cseresznyét, szétosztja leánytársai között a magával hozott gyümölcsöt. A Tápió menti falvakban azok az asszonyok, akiknek meghalt a kisgyermekük, egyáltalán nem ettek ilyenkor cseresznyét, de a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak.

A lányok ezen az estén körbeülték a tüzet, és életre szóló barátságok is szövődtek azok között, akik egymásnak komabotot ajándékoztak. A komabotot fel is díszítették, tetejére almát tűztek, szárára cseresznye- vagy meggyágat kötöttek.

Páfrányokhoz és gyógynövényekhez köthető csodák

Úgy mondják, Szent Iván nap hajnalán az öregasszonyok meztelenül megkerülik a földjüket, harmatot szednek, gyógyfüveket keresnek, különösen aranyos pátrácot, mert az ilyenkor megszólalt, és a többi fű titkát is kibeszéli.

Aranyos fodorkának mondjuk az egykor aranyos pátrácnak hívott, alig 10-12 cm magas páfrányt, amelynek ma is használatos tudományos neve Kitaibel Pál növényszótárában lelhető fel. Főleg a Dunántúlon sziklagyepekben és erdőkben, mészhabarcsos falakon
gyakori. Árnyas, nyirkos erdőkben, különböző kőzetek repedéseiben reljlik. A népgyógyászat köptetőkén használta. Hatóanyag: kempferitrin, kempferol-diglikozid egyéb flavonoidok.

Aranyos fodorka

Állítólag a Szent Iván napján szedett gyógynövények különösen hatékonyak. Tehát nyugostan láss neki a gyógynövény gyűjtésnek. Sőt elkészítheted a l’acqua di San Giovanni italt is. Friss forrásvízbe áztass macskamentát, rozmaringot, orbáncfüvet, amit másként Szent János virágának is hívnak, levendulát. Hagyd kint éjszakára, hogy magába szívja a pozitív energiákat, a holdfényt, és a következő reggel ezzel mosakodj meg, hogy megszépülj, és meggyógyulj.

Szent Iván éjszakájának másik csodája szerint, és ezzel nem vagyunk egyedül, mert Skandináviában is így tartja néphit, a páfrány, valószínűleg a saspáfrány, régi nevén ölyü repő (Pteris aquilinum) ilyenkor kivirágzik. Míg az aranyos fodorka egy apróság, addig a saspáfrány  levele 1-3 méter magas is lehet. Virágzása teljességgel lehetetlen, mivel a harasztok soha nem hoznak virágot, spórákkal szaporodnak. A néphit szerint azonban amiatt lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások szerint maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel. Minden esetre az a szerencsés, aki megszerzi a virágot, láthatatlanná válik.

Saspáfrány

Szőkülő gabona

Ezen a napon “megszólal” a gabona, azaz “szőkülni kezd”. Azaz kezdi hányni a kalászát, a töve megszakad, megáll a növekedésben, megérik a vágásra. Szent Iván nap környékén a legkorábban érő őszi és tavaszi árpa betakarításával kezdődik az aratás.

A Szeged környéki falvakban ezt a napot Búzavágó Szent János napjának is hívják, emlékeztetve vele a közelgő aratásra. A néphit szerint, ha megszólal a kakukk Szent Iván-napon, olcsó lesz a gabona.

A búza becsületéről el nem feledkezve, egyes helyeken, pl. Csíkszentdomonkoson ezen a napon angyaloztak, a gyerekek, egy csengettyűs fiú, egy királyné és két angyal, körbejárták a falu, bezörögtek mindenkihez, és kaptak pár krajcárt. Az angyalok fején búzakoszorú ékeskedett. A Nógrád megyei Mihálygerdén a búzából font koszorút, mellyel a lányok tüzet ugrottak, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták, és úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.